Ma Anya azzal ébresztett, hogy sütjük az első süteményt, Karácsonyra.
Nem értettem, hiszen máskor csak egy héttel korábban kezdjük.
De kicsit gondolkodva rájöttem az okra. Kisebbik nagynéném múlthéten szombaton ment haza a kórházból, sérvműtéte volt a hasán. Mivel tegnap még az ebédet is a vele egy lakásban élő fiútestvére főzte meg, ezért Anya úgy gondolja, hogy nem igazán fog tudni süteményeket készíteni Karácsonyra.
Ebből adódóan 125 db linzert készítettünk ma. (Meg kipróbáltuk egy nagy álmomat. Életemben először sikerül Habcsókot készíteni, olyat ami nem folyt szét, úgy néz ki mint a bolti, csak Apa szavaival élve "Sokkal finomabb!" . Bár sajnos én nem ehetem, de a többieknek ízlik.)
Valószínűleg még egy adagot kell csinálni, mert a tesóm párja is bejelentette : "Igen ez az a süti amit szeret!"
Holnap, ha minden igaz Zserbót sütünk.
Azért remélem rám is gondolnak, és hoznak alapanyagot egy diabetikus sütihez is. Mert tavaly elfelejtették. :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése